Műszaki Műanyag Féltermékek Forgácsolása

Vissza

5. Forgácsolás közbeni és utáni hőkezelések

A forgácsoló anyagleválasztás a nyírási igénybevétel miatt mindig okoz maradó feszültséget a termékben. A beépítésre kerülő forgácsolt polimer gépelem tényleges feszültségi állapotát három fő tényező fogja megszabni:

Ehhez adódik a tényleges használatból származó üzemi feszültség. Vannak olyan feszültség-érzékeny anyagok (PETP, PBI, PAI), melyek forgácsolása - elsősorban marásnál és fúrásnál - olyan feszültségtöbbletet eredményez, hogy üzemi terhelés nélkül is sok esetben elfogadhatatlan a forgácsolt alkatrész, ha nem alkalmazunk külön feszültségmentesítő hőkezelést.

Ilyenkor a forgácsolási technológiában, közbenső műveletként kell kiegészítő feszültségmentesítést, hőkezelést végezni. Ezt általában a nagyoló művelet után közvetlenül el kell végezni, majd a feszültségmentesítő hőkezelés után jön a végső simítás, ami megadja a pontos méreteket és tűréseket. Erre a módosított forgácsolástechnológiára akkor lehet különösen szükség, ha pl.:

  • IT 6-7 pontossági fokozatú forgácsolásra van szükség
  • Hosszú, nagyfelületű alkatrészek helyzetpontossági tűrésekkel szerepelnek a műszaki rajzokon
  • Fokozott alakhűségű követelmény
  • Aszimmetrikus keresztmetszetek találhatók a munkadarabon
  • Jelentős keresztmetszet-változások erősítik a feszültségtorlódást
  • Az alapanyag önmagában is alacsony ütőmunka értékkel, kis alakváltozási képességgel rendelkezik.

A simító befejezés előtti feszültségcsökkentés legegyszerűbb módja, ha normál műhelykörülmények között hagyjuk pihenni a nagyolt alkatrészt legalább 48 óráig. Már ekkor beindul a polimerekben a feszültség oldódás, az anyag relaxációja.

Ha hőkezelést alkalmazunk feszültségmentesítésre, akkor használható forró levegő, nitrogén gáz vagy olajfürdő. Ha 100°C feletti levegőben történik a hőkezelés - akkor főleg poliamidoknál - a natúr munkadarabok felszíne elszíneződik az intenzív oxidáció miatt. Ez általában nem jelent gondot, mivel a simító forgácsolási művelettel a későbbiekben eltávolításra kerül. Az egyes anyagokhoz javasolt hőmérsékleti értékeket az 5.táblázat tartalmazza.

Anyagok Hőkezelési hőmérséklet, °C Anyagok Hőkezelési hőmérséklet, °C
PP 100 CELZOLE® PBI Quattroplastnál elérhető
Nem erősített poliamidok 150 TORLON® PAI Quattroplastnál elérhető
Erősített poliamidok 170 PEEK és kompozitjai 250
POM C és POM H 150 PPS és kompozitjai 200
PETP és kompozitjai 150 PPSU, PEI 200
PC 130 PSU 170
UHMW-PE HD 500 80 PVDF 140
UHMW-PE HD 1000 80 PTFE és kompozitjai 250
5.táblázat. Feszültségcsökkentő hőkezelések hőfokai

Megjegyzések a feszültségmentesítő hőkezelésekkel kapcsolatban:

  • Simítás előtti hőkezeléseknél külön figyelmet kell fordítani a megfelelő forgácsolási ráhagyásra. A hőkezelések alatti esetleges deformációk áthidalására célszerű - pl. hengeres alkatrészeknél - az átmérő és a hossz 3%-át ráhagyni.
  • Egy vagy több alkatrésszel javasolt próbát végezni, hogy a hőkezelés miatti módosított forgácsolási ráhagyások megfelelőek, elegendőek-e az adott anyagnál.
  • A hőkezelés alatti deformációk minimalizálására célszerű készülékben rögzíteni a munkadarabokat a teljes hőkezelési folyamat alatt. Különösen ajánlott aszimmetrikus vagy nagy mértékben változó keresztmetszetekkel rendelkező alkatrészek esetén.
  • Az egyenletes felmelegítés és hűtés, valamint az eredményes feszültségcsökkentés érdekében lényeges, hogy a kemencében vagy az olajfürdőben a különböző helyek hőmérséklete +/-3°C-on belül legyen.
  • Ha a kemence vagy az olajfürdő fűtési és hűlési sebessége automatán nem állítható be a javasolt értékre, akkor célszerű óránként a kézi beállítás.